Be kell, hogy valljam, hogy a nagy felhajtás a Valentin nap körül, számomra sajnos már egy ideje elveszítette varázsát.
Érdekes, mert ez nem mindig volt így. Régebben, lánykoromban valahogy különleges jelentőséget tulajdonítottam ennek a napnak. És valahogyan soha nem úgy sült el, ahogy azt egy romantikus lány képzeli. :(
Mostanában sok minden más adódik az életben, ami fontosabb ennél a napnál. De azért megsúgom, hogy szívesen vennék néha a család férfi tagjától egy kis kedveskedést, meglepit. (de ezt csak nagyon halkan). :)))
Így most én döntöttem úgy, hogy ha másképp nem, de egy kis sós változatban tudatom Vele, hogy még mindig... ennyi év után is... odavagyok érte...
Az édesség pedig megmarad estére... ;)
11 megjegyzés:
Tetszik :)
Jaj de helyes vallomás :-)
És tényleg milyen igaz...
Ötletes!
Ötletes.
Kaptál tőlem egy baráti ölelést, nézz be hozzám érte:)
Nagyon jó ötlet!
A minap hagytam neked egy megjegyzést a pillangó tortádnál,de azóta már hozzám is került fel más bejegyzés :-)Kérlek kattints erre a linkre:
http://adrykonyha.blogspot.com/2011/02/barati-oleles-angitol.html
Guszta! Látom, hasonló elképzeléseink vannak a témáról... ;)
Micsoda romantika:DDD
Helyes páros vagytok, ez nem kérdés!!A pizza sem utolsó, az édesség...van akinek könnyű:DD
Kriszti! Legalább annyira jól írsz, mint tortázol!!!! Zsolti nagyon szerencsés Veled!
De jó ötlet!
Nagyn jo otlet , en fank-bol csinaltam szivet ,majd fel teszem.
Ami, Chef Vilki, Eszter! nagyon aranyosak vagytok, köszi.
PiciJuci! köszönöm az ölelést!
Adryenn! neked is köszönöm az ölelést!
Pixie! bizony. ;)
Dió Bisztró!
nagyon kedves vagy, köszönjük szépen!
Mummy!
köszönöm szépen! a zsolti nevében is... még ha túlzol is... :)))
Puszedli!
köszi.
Mandala! a fánk is nagyon jó5let! majd megnézem! :)
Megjegyzés küldése