2013. március 27., szerda

Postaláda torta

Van az úgy, hogy egy héten belül kétszer is el kell készíteni egy tortát... önhibámon kívül nem tudott eljutni annak, akinek szántam.

Én is elindultam Budapestre azon a csütörtöki napon, mikor hirtelen havazni kezdett reggel.Akkor még senki nem tudta, milyen szörnyűséges idő vesz körül mindenkit, főleg itt, Komárom környezetében.
Az úton nagyon fújt a szél, de még az autópályához vezető útszakaszon egyszer csak megállt a sor. Szerencsémre, hiszen még volt időm megfordulni és már mondták is az autósok, hogy Tata felé, a hátsó kerülőn se merjem megkísérelni az indulást.
Így hát a tortával a kocsimban hazafordultam, és szomorúan közöltem a bátyámmal, hogy a torta nem fog eljutni hozzájuk Budapestre. :(
Másnap hallottam, hogy rengeteg ember rekedt az autópályán, és aki eljutott a városunkba, Komáromba azokat a tűzoltóságnál szállásolták el.
Én reggel gyors készítettem a tejbegrízt a gyerekeknek, de megtripláztam az adagot, hogy a szálláson rekedt emberek ehessenek belőle. Biztos voltam benne, hogy vannak ott gyerekek is, és abban is, hogy nagyon fognak örülni a tejbegríznek.
Így is volt! :)
Később arra a döntésre jutottam, hogy a rengeteget dolgozó önkéntesek megérdemelnek egy kis sütit. Így a testvéremnek szánt tortát elvittem nekik.


Következő héten, mikor már az idő jobb volt, testvéremék ellátogattak hozzánk. Természetes volt, hogy újra elkészítem a tortát neki. :)
Ilyen lett ez a változat:
Mondanom sem kell, hogy az első verzióról lemaradt a postaláda kulcslyuk... no de a másodiknál ezt pótoltam! :)




5 megjegyzés:

tejszínhab írta...

A kulcslyuk nélküli is tök jó lett :) Szép tőled, hogy segítettél a bajba jutottakon, csak dicsérni tudom az emberek helytállását, akik tényleg tettek is valamit a hóban rekedtekért. Egyébként én is arra jártam, egy vonatfülkében "raboskodtam" 3 órán keresztül (egész olcsón megúsztam a dolgot), úgyhogy majdnem találkoztunk :))

M@rti írta...

Mindkét példány nagyon jó lett. Az elsőt láttam "élőben" is. Ott mondták a segítő lányok-anyukák, hogy amint megkóstolták, és zöld lett a foguk, rögtön tudták, hogy Te csináltad!
Nagyon örült neki ott mindenki, mert sokan napokon keresztül gyártották a szendvicseket az úton maradottaknak, és egy kis vidámság - ennek a tortának a képében - rájuk fért.

Erzsébet " Lizi írta...

Nem semmi vagy,igazán megható az önzetlenséged,hogy felajánlottad a tortát az önkénteseknek,na meg a tejbegríz a gyerkőcöknek,ja és a torták pedig szuperek lettek és biztosan nagy örömöt szereztél vele.!!!!

marisz57 írta...

Beigazolódott, hogy minden rosszban van valami jó!
Az elmaradt utazás miatt alkalmad lett segíteni másokon!
A második tortára rákerült a kulcslyuk, ami szintén fontos része egy postaládának!
Nagyon szép mindkettő!

Kricky írta...

Mindenkinek nagyon köszönöm!
bizony, minden rosszban van valami jó! :)