2012. október 27., szombat

Coco Chanel a tortán


Rajongok a régi képekért. Egyszerűen imádom őket rajzolni.

Mindenképpen szerettem volna most valami olyat készíteni, ami különleges, elegáns, de mégis visszafogott, nem túl giccses.

A kézzel festett tortáim amúgy is a kedvenceim, mert egyediek. Látszik a lelki világom is, és valamennyire adok magamból egy picike szeletet.

Először előrajzolom a festményt szén ceruzával (Faber-Castell-t használok). Ezután halványan árnyalok por festékkel, majd vékony, 00-ás ecsettel festek kontúrt. Ekkor már alkoholban oldom a fekete por festéket. Később egy vastagabb ecsettel festem a fekete részeket. A nyakláncot galzúrral pöttyöztem.



Hihetetlenül boldog vagyok, amiért a kezemben van egy olyan rajztudás, kézügyesség, amiért tulajdonképpen nem tettem semmit. Egyszerűen örököltem. Csodálatos látni, amint a képek megelevenednek a tortáimon.




A torta belsejéről:
A töltelék a kedvenc tejbegrízes-túrós, pici tejszínhabbal lazítva. Közte a lapok turmixolt eperrel lettek megkenve.


6 megjegyzés:

Pocilakóra várva írta...

Ha haragszol, ha nem, irigyellek a kézügyességedért!
Annyira fantasztikus lett ismét a "rajz".

Millye írta...

Nagyon szép lett ez a torta! Nagyon szépen rajzolsz!

Kricky írta...

Köszönöm szépen, nagyon jól esnek a dicséretek!

Judyt írta...

Ez (is) tökjó lett :) Egyszer én is kérek egy ilyen tortát :)

M@rti írta...

A már jól megszokott...és mégis új! :-)

Kricky írta...

Judyt!
:) ez most felkérés keringőre? :))

M@rtika!

pont így, ahogy írod!!!