2011. május 30., hétfő

Újra az iskolapadban /cukrásztanfolyam 5. alkalom

Azt hiszem, egy semmit kéne írnom most a bejegyzésembe, hiszen elmentünk a cukrsztanfolyamra, ott ültünk mind a nemtudomhányan, és vártunk. Hiába, hiszen a tanár nem jelent meg. hosszas telefonálgatás és anyukák emlegetése (najó nemis, csak az anyóst emlegettük) után, végre révbe értünk. Kiderült, hogy a tanár kórházba került, és nem tudnak most hirtelen mást küldeni helyette.

Nahát, ez nem is lenne gond, ha nem tudnánk, hogy már az elejétől fogva nem úgy pörögnek ebben a suliban a dolgok, mint ahogy kellene.

De sebaj! Elhatároztuk pár "osztálytárssal", hogy bemegyünk Győr belváraosába, és lemeózunk egy-két (végül csak egy lett belőle) cukrászdát. Ha már eljöttünk, legyen már valami értelme is.

Így keveredtünk a Matias étterem és kávéházba. Kívülről is látszott, hogy nagyon elegáns, igazán modern. Megfogott, hogy már a kirakatban is messziről láthatóak a csodaszép, különleges tortaköltemények, amik dekorációként funkcionálnak, vitrinekben vannak. Aztán, az kérdés, hogy valóban tudnak -e olyan csodákat készíteni, ha arra kerül a sor, hogy az ember rendel tőlük. De ez csak az én gonosz gondolatom. :)

A hűtőputokban érdekesebbnél érdekesebb, modern design fogadott bennünket. A kis desszereteket pici aranytálcán heylezték el, ami nekem nagyon szimpi volt. Meg is jegyeztem magamban, hogy múltkor pont ilyet szerettem volna venni Tatán, a nagykerben. :)

Leültünk, és kihozták egyenként a megrendelt desszerteket. Első körben majdnem mindenki megkapta azt, amit kért- kivéve engem. :) Persze, hiszen nem is lennék Kricky, ha nem így lenne. Mondtam is a többieknek, hogy biztos olyan fejem van, ami miatt direkt kötözködni kell velem. :D Nem volt túl kedves a kiszolgálás...mikor szóltam, hogy az én deszzertem nem érkezett meg, az egyik felszólgálólány csak egy "nem én vettem fel a rendelést" nyögött oda, és továbbviharzott, szemkontaktus nélkül.
Sajnos ez elég sok helyen probléma. agyonüti az esetlegesen nagyon finom ételeket is, hiszen nem szívesen megy vissza az ember egy olyan helyre, ahol a személyzet nem nyalja ki a hátsó felünket... Legalábbis én. :)

Készítettem is egy kis feljegyzést ott, helyben, hogy kinek, milyen véleménye volt az elfogyasztott süteményről.

Íme a végeredmény:
Direkt nem írom, ki melyik sütit ette, mert pocsék a névmemóriám, így nem is tudom mindenki nevét. :)

Epres tégla: minden oké volt vele, finom volt, a gyümölcs is friss.

Tiramisu Musse: nem volt igazán kávé íze. Legalábbis, aki kóstolta, azt mondta, ő sokkal kávésabbra szokta csinálni a tiramisut. :)
 Epres joghurtos tortaszelet: egyik eper meg volt benne erjedve, de amúgy jó volt. a piskóta finom, friss.
 Lila akác: ezt ettem én. :) Nagyon finom íze volt, és tetszett a formája. a gyümölcs friss volt rajta. Belül pedig a meglepatés nagyon tetszett.



Csoki Musse: kicsit tömény, de finom. Jó csminőségű csokiból készült, érződött rajta.

Matias krémes: csokikrém, sárgakrém, tészta, tejszín, cukormáz. A soki ebből inkább kakaópor, száraz, és kicsit kemény a krém.
Szilvás lepény: finom, de fogyasztója szeint nem volt friss.


Egy nagyon-nagyon stílusos dolgot láttam, miközben ettünk. Sorra hozták ki egy külső látvány hűtőszekrénybe a tortákat a cukrászok. Csodaszép, és egyedi torták voltak, pedig csak egyszerű dobos, csokis, meg hasonlók voltak felsorakoztatva.
A dovos torta tetejére absztrakt cukordíszt tettek, a már megszokott külső mellé, a csokitorta pedig arannyal volt lefújva, csodaszép csillogást biztosítva neki.

A leírtak persze csak vélemények, az elfogyasztás után. Mindenesetre szívesen próbálnék ki még más cukit is Győrben, nem csak ezt az egyet.

7 megjegyzés:

Vea írta...

És esetleg nem küldhettek volna ki valakit a tanfolyam helyére, hogy közölje veletek, mi a helyzet? Mert az még érthető, hogy nincs hirtelen másik tanár, de értesítést küldhettek volna. Bár úgy látom nem ez volt az első!

Audrey írta...

Szia, kicsit hosszú, de elszomorító, ezt a mostani HVG-ben olvastam, rögtön eszembe jutott a tanfolyamod. :( Remélem a tied azért ennél jobb.
""Margarinnal bohóckodunk, miközben vajkrémről beszélünk"-érzékeltette a gyakorlati óra komolyságát a HVG-vel egy cukrásztanuló. Szerinte annak, hogy kiből lesz jó cukrász, semmi köze nincs az iskolához. Az egyéves OKJ-s képzés alatt ugyanis még az sem derül ki-jellemezte a színvonalat-, mi a különbség a hab- és a főzőtejszín között, vagy hogy a csokoládé és a tortabevonó nem ugyanaz. A tortakészítés fortélyait egyébként egy 1960 körül írt tankönyvből kérik számon, azzal az oktatói tanáccsal megtoldva, hogy az ott leírtakból azért semmit ne süssenek meg."

Audrey írta...

Szóval kicsit vehetnék komolyabban ezt az egészet minden téren, ha már valaki kinőtt a szakképiskolás korból, és felnőtt, érett fejjel indulna ebbe az irányba. Főleg, hogy nagyobb az esélye, hogy ennyi idősen már tényleg komolyan fogja venni.

mandala írta...

Kedves Kricky ,nagyon szeretem az irasaidat ,mikor valami roszul sikerul akor is nagyon jokat irs !

M@rti írta...

Mikor indulunk új cukikat felfedezni? Én tudok ám még többet is Győrben! :-)

M@rti írta...

Azért előtte a gyerekeket adjuk le az oviba, jóóó?
(Fúúú, de önző!)

Kricky írta...

Vea!
nagyon bosszantó ez az egész... nem tudunk, mit tenni. :(

Audrey!
köszönöm, hogy bemásoltad, amit az újságban írnak... sajnos van valóság alapja... :(
Az az igazság, hogy egyre jobban azt látom, hogy a felnőtt képzés is csak a pénzről, nem az oktatásról szól. :(

Mandala!
aranyos vagy. próbálom pozitívan felfogni a rosszat. nem mindig megy ám.
M@rti!
hogyne mehetnénk! :) csak előbb gyógyuljon meg a kis drága gyermeked! :)