2010. október 26., kedd

Húzott cukor virágok/karamell virág




Biztos, hogy már nem sok mindenkinek újdonság ez a technika, amivel ilyen üveg hatású virágokat lehet készíteni. Nekem több, mint 1 évembe tellett, mire végre rászántam magam az első kudarc után, hogy újra megpróbálom. Nem hittem el, hogy kifog rajtam.
Persze az első pár sikertelen virág készítés után kezdtem dühbe gurulni és egyre elszántabb lettem!

A cukor, mint olyan, nem egy egyszerűen kezelhető dolog.

A receptet most nem tudom feltenni, mert magam sem tudom, mit csináltam, amitől most sikerült. :)
Az első próbálkozásom már jobb lett, mint az előzőek, de valamiért nem akart a szirom selymesedni.
Aztán ráéreztem és teljesen a fellegekben járok azóta is! Nagyon megszerettem! Igaz, még a szirmokon van mit alakítgatni, de már látom a fényt az alagút végén!!! :)

Íme egy torta, amit cukor virágokkal díszítettem.

2010. október 21., csütörtök

Mops kutya életnagyságban


Ez volt az eddigi legnehezebb munkám. És a legnagyobb is. Meg persze a legnehezebb is, hiszen 5,2 g-ot nyomott.
Életnagyságúra sikerült elkészítenem.

Először piskótákat sütöttem, megtöltöttem őket, dermesztettem. Kifaragtam őket (a fejet külön) és bevontam vajkrémmel.

Azután következett a masszával való bevonás. Csak sima fehérrel burkoltam a tortát, hiszen utána airbrush-al festettem meg.
Sajnos az én kutyusom feje nem arra néz, amerre kéne, de ezt már csak a végén vettem észre, és akkor már nem lehetett rajta mozgatni. :(

Egy porcelán kutyusról mintáztam az egészet. Itt még festés nélkül látható a torta.

És a méret miatt én is rajta vagyok a képen. :) (mondjuk a pókember a háttérben a legmenőbb)

Ilyen lett a végeredmény:

2010. október 17., vasárnap

Online cukrász verseny eredmény




Vége van az online cukrász versenynek, megvannak a nyertesek! Az eredményt megnézhetitek ITT.

Karamell kategóriában hihetetlen, de 3. helyezést értem el (megosztva) a kis babámmal, angyalka (cukor) szárnyakkal. Hihetetlen boldog vagyok, hiszen a zsűri igazán elismert nevekből állt!

A szavazás során bárki lehet első, kinek sok az ismerőse, de itt, ahol komoly zsűri dönt!!!

Nekem ez egy óriási dolog!!! most nagyon boldog vagyok.
Soha nem gondoltam volna!

Itt van a kis kedvenckém:

Továbbá azért nagy dolog ez nekem, hiszen ez életem első isomalt-ból készített cukordísze.

A tortám nem nyert, de azért egy oklevelet fogok kapni, ami azért jó érzés, főleg, hogy azt hittem, nem kapok érte semmit. Nem is sikerült a legjobban se a fotó, se a torta.

Leleplezem magam, ez volt a beküldött tortám.Aki ismeri a munkáimat, az azt hiszem, felismerte, hogy melyik volt az enyém. :)

Mostani fejemmel már mást küldenék be.

Majd ha lesz következő verseny, tuti nevezek, de sokkal összeszedettebben, szebben és gondosabban kidolgozott munkával!
Ez a dolog visz előre, hogy tanuljak, fejlődjek és újabb lökést ad, hogy jobbnak kell lenni a mostaninál, precízebbnek.
És soha ne sajnáljuk az időt egy szépen megtervezett háttértől vagy egy kicsit több időt szánjunk apró részletekre. Rengeteget tanultam ebből a versenyből, és köszönöm a szervezőknek, hogy részt vehettem benne! Nagyon sok munkájuk volt a verseny szervezésében és lebonyolításában, gratulálok nekik!

Egyúttal köszönöm mindenkinek, aki esetleg az én tortámra, ill. babámra szavazott!

2010. október 16., szombat

Fehér Ló





Mikor kislány voltam, álmom volt, hogy lovagoljak (persze lovon!). Aztán ez az álmom végül csak nem teljesült (mármint a lovon való lovaglás...ejnye...). Viszont a mai napig rajongok ezekért az állatokért.

És íme a levágott lófej esete. Igazából jobb szerettem volna egy egész lovat készíteni, de a barátnőm azt mondta, elég lesz a feje is.
Gondolkoztam egy morbid változaton is, miszerint tényleg le van vágva a ló feje, de ezt hamar el is hesegettem, mivel egy 4 éves kislánynak készült.

Ezért is rózsaszínű a kantár rajta, ami tudom, hogy nem teljesen olyan, mintha igazi lenne, hiszen hiányzik még róla egy-két dolog. De azt hiszem, ennyi megengedhető.

Személy szerint nekem kifejezetten nem tetszik ez a rózsaszínű kantár. Nagyon elrontja az összképet. Nélküle sokkal szebb volt a lovacska.

Hozzá kell tennem azt, hogy ennél macerásabban nem is készítettem még tortát. Elfolyt a krém, elszabtam a fejet (ezért másik lovat kellett készítenem)... szóval sorolhatnám.

A másik lovat is megcsináltam végül, azt meghagytam magunknak. Majd arról is készítek fotót, de most csak erre futotta.
és az ígért fotó a másik lóról...
az én kritikám: elnagyoltak a vonalak, lágyabb festés kellett volna. a szeme ennek viszont jobban tetszik.



2010. október 15., péntek

Motor


Egy ismerősöm kérte tőlem, hogy formázzam meg a barátja motorját szülinapjára.

Nagy volt a szájhúzás a családban, mikor nekiálltam egy Suzuki motort legyártani tortából, ugyanis NAGY Honda rajongók vagyunk.

Férjem meg is jegyezte, hogy igazán lehetne Hondája annak, akinek készül. :) Legközelebb szólok neki, és rábeszéljük, hogy finomabb lett volna egy Honda. :)

Egy nagy piskótát megtöltöttem csokikrémmel, majd a kivágott képet ráhelyezve kifaragtam.
Tejszínben felolvasztott étcsokival (ganache) kentem le és így került rá a fehér borítás.


Nagyon aprólékos munka volt elkészítenem a kis alkatrészeket hozzá, és egy igazi szakértő (férjem) segített megmondani, hogyha valami nem stimmelt rajta. Meg is jegyezte, hogy igazán lehetne kevésbé "pufi" ez a torta, hogy élethűbb legyen, de úgy gondoltam, hogy enni se ártana belőle, és ahhoz anyag kell.
Bizonyára, ha lett volna több időm rá, sokkal jobban is sikerülhetett volna, de most egy darabig kihagynám az efféle motor tortát. :)



2010. október 13., szerda

Helloween-re készülve


Az igazság az, hogy nem nagyon szeretem követni ezeket a külföldről jött ünnepeket, és az is az igazsághoz tartozik, hogy a pontos eredete, lényege engem nem is érdekel. Az viszont inkább, hogy a kisfiamnak nagyon tetszett volna -ahogy ő hívja- egy tökfej. Így hát adott volt, hogy mindenképpen készítek egy tök lámpást. Egyet itthonra, egyet az oviba. Ahogy belelendültünk, egyre jobban tetszett mindenkinek a tökfaragás. Még a 2 éves is nagyon élvezte a "kibelezést".

Végül többet is készítettünk.

A hello kitty-s ötlete innen: helloween kitty
Mindenképpen szerettem volna a kislányoknak is kedveskedni az oviba (és kiélni a kislány hiányát a családban).Készült egy normál helloween tök, és egy olyan, ami nagyobb fiam kérésére "félelmetes legyen". :)

Sajnos fogalmam sincs, hogy hogyan kell fotózni sötétben, hogy jól látható és jó minőségű képet kapjunk, így ezt nézze el nekem mindenki, hogy ilyen mákszemes képeket teszek fel. Igazából el is keserített, hogy így nem az igazi, de talán látszik, hogyan mutatnak mécsessel a hasukban.

2010. október 10., vasárnap

Tengeri malac


Gyümölcsös-vaníliás krémmel töltöttem meg ezt a tengerimalacot.... hűűű ez most valóban nagyon rosszul hangzott! :D

Airbrush-al festettem meg. Nagyon több dolgot nem tudok róla elárulni. :) Mutatom:


2010. október 9., szombat

Terepjáró torta



Nem rég óta készítek tortákat, de ez volt a legnagyobb kihívás, amit készítettem tortás kis életeben.
Adott volt egy kép (najó nem egy, hanem több) Mitshubishi Pajero-ról.

A legnagyobb fejtörést az okozta, hogy mivel ez egy terepjáró (nem telepjáró), akkor a földtől el kéne hogy álljon, hogy ne nézzen ki otrombán...
Nagyon jó ötletet adott egy kedves bloggertársam (köszi Pixie), így abban maradtam, hogy a sárban rekedt az autó.
Csokikrémmel lett töltve, és tegnap hajnal 1-ig szöszmötöltem vele. Ma folytattam az apró részleteket. Nem lett tökéletes, nekem nem is tetszik teljesen... de megcsináltam!


A vajkrémmel bevont tortán látszik, hogy kicsit elszabtam az elejét, nagyon rövid lett, ezért utólag módosítottam rajta, ami meg is látszik sajnos...
A sár egyébként a faragásból lepotyogott piskóta és vajkrém összegyúrva. A tetejére tejszínben felolvasztott csokit kentem.


Ilyen lett.

2010. október 5., kedd

Cupcakes/muffinok




Már nagyon rég óta szemeztem a külföldiül csak kápkéknek nevezett pici sütikkel, amiket olyan gyönyörűen tudnak dekorálni.

Most én is megpróbáltam, szerintem nem ez lesz az utolsó próbálkozásom.

Van, amit marcipánnal vontam be, van, amelyiket fondanttal. Próbálkoztam egy csokis masszával is, valami mussz (muosse)-habos csokikrém. :)

Persze, ne nézzen mindenki agyalágyultnak, azért írom ezeket a dolgokat így, mert bár tudom mit takarnak, de mindig bökte a csőröm (hm...), hogy a magyarok mennyire szeretik a külföldi hangzatú ételeket enni. Holott a cramble is csak egy morzsa, meg sorolhatnám.

De ahogy belegondolok, tényleg jobban hangzik, hogy ilyeneket készítek, mintha lefordítom magyarra.
Aztán ki tudja, lehet, hogy pár év múlva tele lesz a blogom mindenféle különleges apró sütikkel, amiknek angol megnevezéséről ma még hallani sem hallottam(kötve hiszem).

Nem baj ez, hogy ez tetszik az embereknek, de valahogy én szeretem az olyan recepteket, amik hozzávalóit nem hosszas keresgélés után tudom mindenféle bio boltban megvásárolni.
Én már csak ilyen eccerű vagyok, és kész.

Szeretem, ha a receptjeimet minden halandó ember el tudja készíteni és még finom is. (bár ez ugye relatív)

Na, nem is "dumálok" itt erről sokat, csak megmutatom, hogy mit készítettem.

Az én muffin receptem:
Hozzávalók:

  • 2/3 csésze (kb. 130g) kristálycukor
  • 2 ek. méz
  • 100 g puha vaj
  • 3 db tojás
  • vanília kivonat, vagy 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 citrom héja
  • 1 csésze (130 g) liszt
  • kb.65 g teljes kiörlésű liszt
  • 1/2 cs. sütőpor
  • 1/4 tk. só
  • 60 ml tej
A sütőt előmelegítjük 170°C-ra.
Robot géppel elkeverjük simára a vajat a cukorral és mézzel, majd egyenként hozzákeverjük a tojásokat. A vanília kivonatot és a citrom héjat is ekkor adhatjuk hozzá.

A lisztet a sóval, sütőporral összekeverjük, és ezt adjuk hozzá az előzőkhöz úgy, hogy felváltva adagoljuk 3 részletben a liszt-tej-lisztet. Ha nagyon száraz lenne az egész, akkor önthetünk még hozzá pici tejet, hogy keverhető legyen.

Muffin sütőbe kanalazzuk a tésztát, és tű próbáig sütjük.

Kihűlve díszíthetjük kedvünk szerint.

Én ezeket a muffinokat (cupcake) úgy díszítettem marcipánnal, hogy csak megvizeztem a marcipán hátoldalát, és rásimítottam óvatosan. Lehetett volna nagyobb kört szaggatnom, mert jobban néz ki, ha nem látszik ki a tészta, de még ez volt az első próbám. Vajkrémet direkt nem raktam alá, szerintem így finomabb is és a tészta olyan, hogy a sütésnél nem jött fel a teteje csúnyán.



A tészta amúgy nagyon-nagyon finomra sikerült. Nemsokára megpróbálom sima torta formában is megsütni, mert kíváncsi vagyok, milyen belőle tortát készíteni.

A marcipánon a minta nem nagy ördöngősség (mármint a belenyomott minta nem textúra lap sok ezerért). Egy fűzött gyöngy nyakláncom nyomtam bele, a másiknál pedig egy gyurmamintázóval készítettem a nyomatot.

2010. október 2., szombat

Elindult a szavazás!



Írtam már korábban, hogy Online cukrász versenyt hirdettek, amire én is neveztem. Mindkét kategóriába (formatorta/dísz torta és karamell) küldtem nevezést. Kíváncsi vagyok, felismeritek -e, hogy melyik az én tortám ill. karamell munkám. :)


A karamellnél meg kell jegyeznem, ez volt életem első próbálkozása... (nem mintha mentegetőzni próbálnék.. áhh...)



Mindenkinek jó nézelődést!




Ja, és szavazni is lehet ám!

2010. október 1., péntek

Sárgarépa répatorta



Soha nem készítettem eddig répatortát.
Mivel egy kedves ismerősöm répa alakú tortát szeretett volna, így gondoltam, adott az alkalom, hogy végre kipróbáljam.

Az eredeti receptet kissé átvariálva megszületett az én répatortám. Amennyi barnacukrot levettem belőle, mézzel pótoltam, és a liszt egy részét is kevertem teljes kiörlésűvel. Annyira finomra sikerült, hogy nehéz volt megálljt parancsolnom magamnak, hogy fel ne faljam az egészet.
Csak az tartott vissza, hogy tudtam, el kell készülnie a tortának ma reggelre.

Hozzávalók:
  • 160 gramm barna cukor (eredeti recept szerint 300 gramm)
  • 2 ek. méz
  • 200 ml étolaj
  • 4 tojás
  • 200 g finomliszt
  • 80 g teljes kiörlésű liszt
  • 100 g durvára tört mandula (durvára tört dióval lehet helyettesíteni)-én jelen esetben vékonyra vágott mandulát aprítottam fel
  • 1 (12g) csomag sütőpor
  • 1 mokkás kanál fahéj
  • 300 g reszelt sárgarépa (eredeti receptben 400 g)
  • késhegynyi só
  • 50 g olvasztott fehércsoki (1/2 tábla)-elhagyható
  • 1/2 nagy narancs héja

Légkeveréses sütőt előmelegítjük 160°C-ra.
A sárgarépát meghámozzuk, megmossuk és kis lyukú reszelőn lereszeljük.

A cukrot, olajat elkeverjük, majd hozzákeverjük kézi habverővel egyenként a tojásokat. Másik tálban összekeverjük a lisztet a dióval, sóval, sütőporral és a fahéjjal. A cukros masszához adagoljuk és jól összekeverjük. Ezután beletesszük a répát, fehércsokit olvasztva és a reszelt narancshéjat.

Tetszőleges tortaformába öntjük a tésztát, majd tűpróbáig sütjük. Én kisebb formában sütöttem ezt a tortát (gyümölcskenyér forma), a maradék tésztát pedig muffinsütőben eloszlatva sütöttem meg. A narancsot kifacsartam, megmelegítettem mikróban 30 mp alatt és porcukorral kikevertem. Ez a cukormáz került a muffinok tetejére, hogy visszaköszönjön a tésztában levő narancshéj. Kis marcipán répákkal díszítettem.
A tortát vajkrémmel kentem meg, így került rá az előzőleg narancssárgára festett marcipán.
Késsel barázdákat vágtam bele és végezetül airbrush-al árnyékoltam. Sezgény nyuszika igen gnómra sikerült. :( A fotók is kifejezetten rosszak lettek, de hiába keresetem a déli- nyugati fekvésű lakásban normális fényt reggel 8-kor.

Sajnos idő közben a kis nyuszi kiharapott egy darabot belőle, de már késő volt újat készíteni, ezért így hagytam...