Ariel / a kis hableány

Ezt a tortát egy új technikával készítettem. Az egyik kedves fórumtársam, Magdi segített benne, mert neki van már pár hasonló tortája.

A lényeg, hogy a különböző színű masszákat kinyújtjuk, és kivágjuk a megfelelő részeket szikével, majd a végén az egészet összeillesztjük.

Ez volt az első ilyen tortám, de tuti, nem az utolsó. Nagyon élveztem elkészíteni! Belül csokikrémmel volt töltve, csoki ganache-al bevonva az unidec alatt.

Eltitkolt tortáim

Nem azért titkoltam ezeket a tortákat eddig, mert nem vagyok rájuk büszke (najó, de azért). Csupán csak azért mert SZERINTEM nem néznek ki túl jól. Vagy csak nem volt időm őket betenni a blogomba. Mindenesetre összejött jó néhány, amit most így ömlesztve megmutatok. Külön bejegyzést nem szánnék rájuk, mert akkor az újakra nem marad időm.

Nem mellesleg mostanában annyira el vagyok havazva, hogy azt sem tudom ki vagyok. És hogy egyáltalán mit is írok most.

No de mire totálisan összezavarnék mindent, bemutatom tortáim, amik nem túl nagy büszkeséggel töltenek el.
De van ilyen is. Ilyeneket is készítettem már. Nem csak mopsz kutyust, meg hasonlót. :)

Ezt az arany tortát anyósomnak készítettem. Kivételesen ez nem lett a legrosszabb. Tiszta marcipánnal vontam be. Egy újfajta nyomdával mintáztam. De mint látszik, nem nagyon szép a közepén a virág íve.

Ez egy vicces torta. Egy számítógépes játékban szereplő "legyezőt" vagy mit kellett tortává varázsolnom.Ez alapján a kép alapján készítettem:

Ilyen tortát már készítettem egyszer. Ezt azért nem tetettem fel.
Ennek a tortának az a története, hogy egy icike picike kis papírlapról kellett a kutyust megmintáznom. Az ünnepelt állandóan ezt firkálgatta a papírokra. Elcsenték tőle és ezt kérték a neki szánt tortára.
A fotón ugyan nem látszik a méret, de kb. 5 mm-es volt a rajz. :)Akkor bemutatom a nekem nagyon nem tetsző tortáimat:
ez a koponya nagyon elrontott koponya lett. Mondhatnám hogy nem kicsit elbénáztam. Volt már egy ilyen, de ez most sokkal rosszabbul sikerült, mint előző társa.Ezt a tortát annyira elkapkodtam, hogy le sem fotóztam. :) A barátnőmre úgy telefonáltam rá, hogy fotózza már le nekem. Persze már felvágták, mire észbe kaptam. Ezt a tortát szintén egy másik barátnőmtől kaptam meg e-mailben, mert ezt is elfelejtettem lekapni. :)Egy 3 kerekű bicikliről formázott marcipán járgány (hűű, de nem tetszik!!!):A legjobb barátnőm kisfiának készítettem a 3. szülinapjára. Nekik tetszett, és ez akkor megvigasztalt...Erről inkább nem is írok semmit... a figura totál repedeztett, a piskóta egy helyen eltört, a szélét nem mintáztam meg semmivel... sokkal másként csinálnám már most.

Remélem, hogy nem húztam le saját magamat teljesen. :) De úgy gondoltam, hogy nem csak a jobb tortákat kell megmutatni. :)

Fórumos találkozó és a fóka esete

Tavaly, mikor a tortázásba kezdtem, megtaláltam Margit2 fórumát, ahonnan indult tulajdonképpen a "pályafutásom". Menthetetlenül rabja lettem a torták készítésének és ezt többek között a többi gyönyörű tortának is köszönhetem, amit fórumtársaim feltöltöttek oda.

Később Lenke fórumával ismerkedtem meg, ahol most már igazán otthon érzem magam. Olyan emberekkel tudok beszélgetni, akik hasonló érdeklődésű körűek és rengeteget tanulhatok tőlük.

Szóval olyan jó csapat jött össze ott, hogy megbeszéltük, találkozunk egymással páran és mindezt egybekötjük egy kis karamellezéssel, marcipán virág készítéssel, tejszínhabból virág kinyomás tanulással, és még sok minden mással.
Én erre a találkozóra nagyon készültem és szokásomhoz hűen, mivel is készülhettem volna mással, mint egy tortával?

Előző este elkészítettem a piskótát, betöltöttem csokikrémmel, majd hagytam hűlni.
Kifaragtam a fóka alakját. A lepotyogó részeket csak simán összegyúrtam, amiből formáztam a hát domborulatát és a fejet. Csoki ganache-al vontam be kívülről. Pici hurkákat nyújtottam fondantból és ezeket tettem rá a nyak részre. Mikor bevontam a tortát unidec-el, "redős" hatást keltettek ezek a "kígyók" az unidec alatt. Így lett jó fodros nyakú a fóka.

Nagy izgalommal vártam a találkozót, hogy akit eddig csak interneten keresztül láttam, most megismerhetem személyesen is.
Mivel a találkozón az air brush (más néven festékszóró) technikát szerettem volna megmutatni, és kipróbáltatni a többiekkel, így hófehéren vittem a fóka uraságot, hogy ott majd szép színt varázsoljunk neki.
A fekete szeme ekkor még direkt nem került a helyére, mivel nem túl szerencsés lefújni más színnel a szemeket. Ezért a fújás után kerültek azok a helyükre. Egy picike hófehér pötty keltette életre, mintha nézne.

A képen én fújom a színt éppen a fóka-torta testére. Később többen ki is próbálták ezt a technikát, segítve a torta lefújását:

És a végeredmény:

Sajnos a torta felvágásáról nekem nincs képem, de mindenkinek ízlett. :) Volt, aki sajnálta szegény fókát, de én kegyetlen módon feldaraboltam (húúú, de brutál vagyok).

A találkozón rengeteg élménnyel gazdagodtam, rendkívüli embereket ismerhettem meg.

Néhány kép, amiből látszik, milyen fantasztikus dologban vehettem részt:

Ő itt Lenke, aki épp a gyönyörű rózsáit készíti karamellből:

Íme a rózsái:

Németh Zoltán (más néven Némó), aki épp ilyen csodákat készített cukorból:
egy gömb, de a háttérben látszanak a csodás rózsái:

A találkozón megkaptam az online karamell versenyen elért 3. helyezésemért a bronz érmemet is, amit ezúton is nagyon köszönök!!! :)

Százezer megtekintés és a Díjak

Hihetetlen, de kaptam egymás utánban 3 díjat is!

Ez legfőképpen azért fura nekem, mert még csak január óta üzemel a blogom és máris meghaladta a százezer megtekintést 2010 március 22 óta!!! Ez borzasztó sok szám! (el sem tudok számolni addig...)

Nem tudom, menyire vagyok kreatív (lehetnék szerintem jobban is), vagy hogy mennyire jó, amit csinálok, csak azt, hogy egyszerűen SZERETEM ezt csinálni. Tortákat díszíteni, meghökkenteni, enni, szeretni, örömet okozni.

Nagyon-nagyon köszönöm mindazoknak, akik olvassák a blogomat, vagy esetleg idetévednek és legfőképpen köszönöm a díjakat!!!

Ezért érdemes csinálni azt, amit csinálok és ettől vagyok igazán boldog! Mert ez azt mutatja, hogy még mindig van értelme és hogy van még hova fejlődnöm.

Itt az egyik díjam, amit Szederligettől kaptam. Már egyszer kaptam ilyet, ezért nem is írok le még 7 dolgot magamról, mert uncsi lennék. A válaszaim és a részletek ITT megtekinthetők.

A másik díjam Az Esztertől és Becca-tól kaptam.

A harmadik díjam pedig Bonnie-tól. :) Köszönöm mindenkinek!!!! Nagyon-nagyon aranyosak vagytok!!! Puszi!!!

Ja, és nemsokára kedveskedek a 100. rendszeres olvasómnak! Hogy a többiek se legyenek szomorúak, készülök egy meglepivel mindenkinek!!!

Szeretlek titeket! (hűűű, ez milyen fura volt a "számból" vagyis az ujjaimból! :)

Ja, a díjakat át kéne adnom, de talán majdnem mindenkinek van! Akiknek mindhármat szívesen adnám, az, akiktől kaptam és még:
Pixie Pie, Limara, Farkas Vilmos, Kiskukta, kreatorta , Pici ez pici az, Reni- az élet napos oldaláról és minden, általam rendszeresen olvasott blog tulajdonosának!

Gigantikus mézeskalács baba-házikóm

A KÉS mézeskalács sütés eredményeképpen, október 23-a óta mézeskalácsot sütök otthon. :)

Ráhangolódok a karácsonyra és időben szeretnék most belejönni, hogy a végső felvonás már flottul menjen.

Ezt a sablont használtam alapul, amit megszoroztam kettővel, és így kaptam az én házikóm alaprajzát.

Nagyon-nagyon sok hibát vétettem, ami miatt a képeken is látszik majd, hogy megrepedezett a házikó egy-egy eleme. :(

Részletes leírást adok majd mindenről, ha a következő TÖKÉLETES prototipus elkészült. Addig is megmutatom, az aprólékos munkám.
Nagyon nehéz volt, de annyira szeretek ilyeneket készíteni!!! Bátyámmal gyurmáztunk és ilyen házakat készítettük, mikor kicsik voltunk. :)

Kívülről:
a másik oldala:
és a szobák:
a fürdőszoba: a kádba zseléből készítettem kék "vizet". (sajnos nagyon pocsék képek készültek, így ez nem látszik rendesen)
A Wc is tele volt, de ízlésesebbnek találtam nélküle (azért a gyerekekkel jót nevettünk... mondhatom, nem az én ötletem volt). :D

KÉS

Részt vettem egy jótékonysági maratoni mézeskalács sütésen pár héttel ezelőtt. Akkor készítettük el a recepteket, ami könyvbe foglalva elkészült!
Ha legalább 1000 forintot utal bárki a Gyermekétkeztetési alapítvány "mindenki ebédel" program alatt a számlájukra, November 1-től 30-ig, az megkaphatja az elektronikus receptkönyvet!

Többek közt én is szerepelek benne (pirul).

Mikor Rita megkért engem is, hogy vegyek részt a sütésben, nagyon megörültem neki, mert számomra az, hogy gyerekeknek gyűjtünk a legfontosabb!
Felfoghatatlan, hogy 2010-ben is léteznek olyan családok, akiknél a gyerekek gyomra korog, mert nincs mit enniük. Ránk vannak utalva, tehetetlenek.

Megszakad a szívem. És egyben bűnösnek érzem magam, mikor tegnap kint hagytam egy fél fazék húslevest és megromlott. Mikor a sajt megpenészedik a hűtőben, mert túl sokat vettem belőle.
Pazarlunk, mikor másnak negyed annyi sem jut.
Legtöbben bele sem gondolunk igazán.

Éppen ezért érzem, hogy most talán adtam egy szem valamit, és segíthetek.

Néhány élményem a sütéssel kapcsolatban:

Vicces GPS-em volt odafelé menet, ugyanis a férjem navigált a -térképet nézve- telefonon keresztül, amit a kormány elé, a km órához helyeztem kihangosítva (már megint elfelejtettem magammal vinni a kis szerkezetet, ami gyári változata lett volna ennek a megoldásnak. talán akkor nem csúszkált volna szegény férjem a telefonnal ide-oda). :)

Mire megérkeztem, már rengetegen sürögtek a Miele konyhastúdió bemutatótermében, a Miele főzőiskolában. Én első körben eltűntem a klozeton. :D
Elmondhatatlanul bénának éreztem magam az első fél órában. Mint aki életében nem sütött még.

Aztán ahogy telt az idő, úgy jöttem bele és élveztem a jó hangulatot.

A társaság fantasztikus volt! Az ötletgazda Hadarik Rita, a Rita konyhájának "tulajdonosa", rendkívül segítőkész volt, de láttam rajta a drukkot, hogy minden simán menjen. Mindenkihez volt egy kedves szava.
Nekem különösen jó érzés volt ilyen kis civilként, találkozni olyan nagy emberekkel, mint pl. Milner Angéla mézesbábos. Hűűű, álom volt nézni a munkáját, ahogy dolgozik!!!
Ott volt még Tornyay Erna, hobby mézesbábos is, aki Ausztriából jött el csak ezért, hogy segíthessen és hogy egy csodát alkosson.
Farkas Vilmos, a Zila kávéház cukrásza (kedvenc cukrászom), Max, a Max konyhája blog tulajdonosa, és még sorolhatnám...

És akkor bemásolom a MÉZES MIKULÁS szövegét:

18 szakács, cukrász, blogger kipróbált, mézeskalács tésztából készült közel 40 receptje az Öné lehet! Hogy mit kell ehhez tennie? Támogassa legalább 1000 forint jelképes összeggel a Gyermekétkeztetési alapítvány mindenki ebédel programját, és megküldöm a fantasztikus karácsonyi elektronikus receptkönyvet. SEGÍTSEN, majd kápráztassa el szeretteit a különleges sütemény, és étel receptekkel. Mit kell tennie…..

(A képre kattintva megtekinthető)

Happy Helloween!

Stílszerűen a család ma ezt a tortát kapta tőlem ajándékba. :)
Legfőképpen a gyerekek miatt kapott ilyen vicces fazont szegényke. Szerettem volna, ha egy kicsit mosolyra derül a család arca ezen a mai napon.

Kedveskedtem a drága férjem ízlelőbimbóinak, így egyszerűen puncs puding és tejszínhab (zselatinnal) váltakoztak rétegenként a tortában.

A torta még airbrush festés előtt:

Kész állapotban:

és kedves kisfiúnk barátkozása. :) ezért is érdemes tortákat készíteni. Remélem, azér engedik majd felvágni. még a hűtőben figyel és didereg. :D

Húzott cukor

Mint ígértem, készül egy bejegyzés, hogy ÉN hogyan készítem a húzott cukor virágokat. Na, nem mintha az arányokat lemértem volna...

Van egy receptem Ághy-tól, akit még Margit2 fórumán "ismertem" meg. Ő volt az, aki már egy évvel ezelőtt is rávett a csodás karamell viágaival és díszeivel, hogy megpróbáljak cukrozni.
Hihetetlen tehetsége van. Csodákat alkot.

Néhány infó, hogy hol lehet ilyen csodákat nézegetni:
pl. Lenke oldalán. Ő is egy csodálatos cukorszobrász. :) És persze Némó.

Lenke oldalát itt találod: húzott cukor virágok galéria
Némóét pedig itt: Némó karamell galéria

Ezen kívül a you tube-on vannak fenn videók, hogyan is készül a cukor virág. Nem mintha az túl sokat mondott volna nekem, mikor elkezdtem azzal a forró cukorral dolgozni. Menten elfelejtettem mindent, amit láttam, mikor megégettem a kezem. :D (látni kellett volna)

De mint mondtam, annyira elszánt lettem, hogy mindenképpen addig próbálkoztam, míg nem sikerült. Most meg már leginkább csak a formáját kell kitapasztalnom, hogy minél szebbek legyenek.

Egy videó a rózsa készítéséről: pulled sugar

Amikre első körben mindenképpen szükség van, ha ki szeretnénk próbálni ilyen csodás virágokat készíteni:

• egy szilikonlap. (én a tesco-ban vettem, kék színűt-kb. 1000 Ft-ért)
• egy 150 wattos infra lámpa (piros)
• kristálycukor
• egy csepp ecet
• egy csepp borkősav (por alakban lehet venni patikában-egy-két csepp vízben feloldunk egy csipetnyit)
• ételfesték a színezéshez. ha nem vagyunk túl gyorsak, és nem figyelünk, akkor picit megégethetjük és máris szép színe lesz. :) ilyenkor nem kell festék.
  
• esetleg isomalt (bakónál vettem 1 kg-ot 1800 Ft-ért)-ezt nem muszáj. csak akkor, ha szeretnénk tartósabb cukordíszt készíteni, mert a sima kristálycukor egy idő múlva sajnos elolvad.
• vihar öngyújtó a ragasztáshoz
• gumikesztyű (gyógyszertárban vettem)
  

Ághy receptje:

Hozzávalók:
25 dkg kristálycukor
1 dl víz
1 csepp borkősav
1 teás kanál ecet
Ételfesték a színezéshez.

A cukrot a vízzel tartalék lángon feltesszük főni, és állandóan kavarjuk, hogy kristálymentes legyen.
Amikor elkezd főni, akkor a tetejére feljön a habja és ezt le kell szedni, mert ez a cukorból a szennyeződés.
Amikor ez kész akkor az edény oldalát is lemossuk egy vizes ecsettel, hogy onnan is leszedjük a szennyeződést.
Ezután beletesszük az ecetet, és tovább főzzük. Ághy receptje alapján 150 c-nál egy fakanál vizbe mártott végét bele dugjuk a főzetbe, és azután hideg vízzel lehűtjük.
És ha roppan a cukor a fogunk alatt, akkor jó. (na ez az, amit én soha nem tudtam megcsinálni)
Mielőtt levesszük a tűzről, bele cseppentjük a borkősavat.
Ha ételfestéket is teszünk bele akkor 135-140 c között kell bele rakni. ( nekem nincs cukor hőmérőm így többször ellenőrzöm a cukor keménységét és amikor még éppen nem roppan,akkor teszem bele a festéket.)
Mikor kész a cukor, akkor kiöntjük egy szilikon lapra.
Egy kicsit hűlni hagyjuk, és a szilikon lapot a szélénél fogva hajtogatjuk a közepe felé.
Amikor már elválik és össze áll a cukor, akkor elkezdjük orvosi gumikesztyűben húzogatni. Így lesz gyönyörű selymes.
Infra lámpa alatt szirmokat húzgálunk, illetve formálunk, és rózsának összerakjuk.

Ehhez én annyit fűznék hozzá, hogy a nekem ez alapján a recept alapján nem sikerültek a virágaim és a cukrom. (akkor még jó, hogy leírtam, ugye?) Csak azért írtam most bele a bejegyzésembe, mert hátha valakinek sikerül ez alapján. :)
Még egy dolog. A rózsák szirmait csak úgy simán nem tudjuk összeragasztani, mivel mikor megformáljuk őket, már megkeményednek (vigyázni is kell, nehogy eltörjenek). Én külön teszem őket, mikor már megdermedtek és egy vihar öngyújtóval a végeit megmelegítve ragasztom össze.

És íme a legújabb karamell virágaim:

És hogy kiegészítsem a posztom (mert ugye csak a lényeget sikerült kihagynom, vagyis hogy én hogyan készítettem a virágaimat) leírok egy -két ügyefogyott kísérletet.

Az első pár alkalommal sikeresen odaégettem a cukrot, így lett belőle valami fekete, füstölgő valami.

Aztán próbálkoztam az ismoalt-tal, de sajnos ehhez még annyira gyakorlatlan vagyok, hogy gondoltam, teszek bele cukrot is. A sima isomalt amúgy nagyon gyorsan keményedik, így mire formáltam volna belőle egy szirmot, már tört is.

Az edény (nekem egy dupla aljú lábasom van, nem túl nagy, nem túl kicsi) aljára szórtam olyan 2 evőkanálnyit az isomalt-ból, majd mikor kezdett olvadni, szórtam bele kristálycukrot. Nem tudom, mennyit, olyan 10 dkg-ot kábé.

Volt egy szupi pillanat, mikor megkavarva fogalmam sincs hogyan, de kifröccsent a cukor és (ezt már tényleg végképp nem tudom hogyan) leforráztam az ujjam... és a csípőm!!!! Nem is én lennék, ha nem történnének velem hasonlók.

Szóval fakanállal kutyultam, míg teljesen el nem olvadt a cukor. Ekkor még gyönyörű színtelen, átlátszó. (Azért mondom, hogy "gyönyörű", mert mikor már karamellizálódni kezdett, égnek állta a hajam. Tudtam, hogy olyankor elrontottam. :()

Én ilyenkor (mikor átlátszó és elolvadt)tettem bele a csepp ecetet. Nemsokára pedig a csepp borkősavat. Alacsony fokozatra kapcsoltam a tűzhelyet alatta. Elkezdett habosodni, ekkor már jó. Ilyenkor már kitisztul a cukor, teljesen átlátszó. Beletettem a színezéket és hagytam forrni.

Érdekes, mert volt olyan, hogy azt hittem, elkészült, kiöntöttem a szilikonlapra, és mikor húzogatni kezdtem, fedeztem fel benne az apró kristályszemcséket. Visszaolvasztottam, majd ismét hagytam picit forrni. Utána pár perc elteltével újra kiöntöttem, viszzahajtogatva a szilikonlapot összeállt egy gömböcé (vagy mivé) az egész. Ekkor húzogatva már gyönyörűséges selymes volt. Lámpa alatt szirmokat formáltam. Nagyjából ennyi. Nagyon nem egyszerű mesterség ez. Éppen ezért minden tiszteletem azoké, akik ezt űzik és csodásabbnál csodásabb virágokat, díszeket készítenek.

Húzott cukor virágok/karamell virág

Biztos, hogy már nem sok mindenkinek újdonság ez a technika, amivel ilyen üveg hatású virágokat lehet készíteni. Nekem több, mint 1 évembe tellett, mire végre rászántam magam az első kudarc után, hogy újra megpróbálom. Nem hittem el, hogy kifog rajtam.
Persze az első pár sikertelen virág készítés után kezdtem dühbe gurulni és egyre elszántabb lettem!

A cukor, mint olyan, nem egy egyszerűen kezelhető dolog.

A receptet most nem tudom feltenni, mert magam sem tudom, mit csináltam, amitől most sikerült. :)
Az első próbálkozásom már jobb lett, mint az előzőek, de valamiért nem akart a szirom selymesedni.
Aztán ráéreztem és teljesen a fellegekben járok azóta is! Nagyon megszerettem! Igaz, még a szirmokon van mit alakítgatni, de már látom a fényt az alagút végén!!! :)

Íme egy torta, amit cukor virágokkal díszítettem.

Mops kutya életnagyságban

Ez volt az eddigi legnehezebb munkám. És a legnagyobb is. Meg persze a legnehezebb is, hiszen 5,2 g-ot nyomott.
Életnagyságúra sikerült elkészítenem.

Először piskótákat sütöttem, megtöltöttem őket, dermesztettem. Kifaragtam őket (a fejet külön) és bevontam vajkrémmel.

Azután következett a masszával való bevonás. Csak sima fehérrel burkoltam a tortát, hiszen utána airbrush-al festettem meg.
Sajnos az én kutyusom feje nem arra néz, amerre kéne, de ezt már csak a végén vettem észre, és akkor már nem lehetett rajta mozgatni. :(

Egy porcelán kutyusról mintáztam az egészet. Itt még festés nélkül látható a torta.

És a méret miatt én is rajta vagyok a képen. :) (mondjuk a pókember a háttérben a legmenőbb)

Ilyen lett a végeredmény: