Van az úgy, hogy egy héten belül kétszer is el kell készíteni egy tortát... önhibámon kívül nem tudott eljutni annak, akinek szántam.
Én is elindultam Budapestre azon a csütörtöki napon, mikor hirtelen havazni kezdett reggel.Akkor még senki nem tudta, milyen szörnyűséges idő vesz körül mindenkit, főleg itt, Komárom környezetében.
Az úton nagyon fújt a szél, de még az autópályához vezető útszakaszon egyszer csak megállt a sor. Szerencsémre, hiszen még volt időm megfordulni és már mondták is az autósok, hogy Tata felé, a hátsó kerülőn se merjem megkísérelni az indulást.
Így hát a tortával a kocsimban hazafordultam, és szomorúan közöltem a bátyámmal, hogy a torta nem fog eljutni hozzájuk Budapestre. :(
Másnap hallottam, hogy rengeteg ember rekedt az autópályán, és aki eljutott a városunkba, Komáromba azokat a tűzoltóságnál szállásolták el.
Én reggel gyors készítettem a tejbegrízt a gyerekeknek, de megtripláztam az adagot, hogy a szálláson rekedt emberek ehessenek belőle. Biztos voltam benne, hogy vannak ott gyerekek is, és abban is, hogy nagyon fognak örülni a tejbegríznek.
Így is volt! :)
Később arra a döntésre jutottam, hogy a rengeteget dolgozó önkéntesek megérdemelnek egy kis sütit. Így a testvéremnek szánt tortát elvittem nekik.
Következő héten, mikor már az idő jobb volt, testvéremék ellátogattak hozzánk. Természetes volt, hogy újra elkészítem a tortát neki. :)
Ilyen lett ez a változat:
Mondanom sem kell, hogy az első verzióról lemaradt a postaláda kulcslyuk... no de a másodiknál ezt pótoltam! :)
5 megjegyzés:
A kulcslyuk nélküli is tök jó lett :) Szép tőled, hogy segítettél a bajba jutottakon, csak dicsérni tudom az emberek helytállását, akik tényleg tettek is valamit a hóban rekedtekért. Egyébként én is arra jártam, egy vonatfülkében "raboskodtam" 3 órán keresztül (egész olcsón megúsztam a dolgot), úgyhogy majdnem találkoztunk :))
Mindkét példány nagyon jó lett. Az elsőt láttam "élőben" is. Ott mondták a segítő lányok-anyukák, hogy amint megkóstolták, és zöld lett a foguk, rögtön tudták, hogy Te csináltad!
Nagyon örült neki ott mindenki, mert sokan napokon keresztül gyártották a szendvicseket az úton maradottaknak, és egy kis vidámság - ennek a tortának a képében - rájuk fért.
Nem semmi vagy,igazán megható az önzetlenséged,hogy felajánlottad a tortát az önkénteseknek,na meg a tejbegríz a gyerkőcöknek,ja és a torták pedig szuperek lettek és biztosan nagy örömöt szereztél vele.!!!!
Beigazolódott, hogy minden rosszban van valami jó!
Az elmaradt utazás miatt alkalmad lett segíteni másokon!
A második tortára rákerült a kulcslyuk, ami szintén fontos része egy postaládának!
Nagyon szép mindkettő!
Mindenkinek nagyon köszönöm!
bizony, minden rosszban van valami jó! :)
Megjegyzés küldése