Rajongok a régi képekért. Egyszerűen imádom őket rajzolni.
Mindenképpen szerettem volna most valami olyat készíteni, ami különleges, elegáns, de mégis visszafogott, nem túl giccses.
A kézzel festett tortáim amúgy is a kedvenceim, mert egyediek. Látszik a lelki világom is, és valamennyire adok magamból egy picike szeletet.
Először előrajzolom a festményt szén ceruzával (Faber-Castell-t használok). Ezután halványan árnyalok por festékkel, majd vékony, 00-ás ecsettel festek kontúrt. Ekkor már alkoholban oldom a fekete por festéket. Később egy vastagabb ecsettel festem a fekete részeket. A nyakláncot galzúrral pöttyöztem.
Hihetetlenül boldog vagyok, amiért a kezemben van egy olyan rajztudás, kézügyesség, amiért tulajdonképpen nem tettem semmit. Egyszerűen örököltem. Csodálatos látni, amint a képek megelevenednek a tortáimon.
A torta belsejéről:
A töltelék a kedvenc tejbegrízes-túrós, pici tejszínhabbal lazítva. Közte a lapok turmixolt eperrel lettek megkenve.
6 megjegyzés:
Ha haragszol, ha nem, irigyellek a kézügyességedért!
Annyira fantasztikus lett ismét a "rajz".
Nagyon szép lett ez a torta! Nagyon szépen rajzolsz!
Köszönöm szépen, nagyon jól esnek a dicséretek!
Ez (is) tökjó lett :) Egyszer én is kérek egy ilyen tortát :)
A már jól megszokott...és mégis új! :-)
Judyt!
:) ez most felkérés keringőre? :))
M@rtika!
pont így, ahogy írod!!!
Megjegyzés küldése