Újra az iskolapadban /cukrásztanfolyam 5. alkalom

Azt hiszem, egy semmit kéne írnom most a bejegyzésembe, hiszen elmentünk a cukrsztanfolyamra, ott ültünk mind a nemtudomhányan, és vártunk. Hiába, hiszen a tanár nem jelent meg. hosszas telefonálgatás és anyukák emlegetése (najó nemis, csak az anyóst emlegettük) után, végre révbe értünk. Kiderült, hogy a tanár kórházba került, és nem tudnak most hirtelen mást küldeni helyette.

Nahát, ez nem is lenne gond, ha nem tudnánk, hogy már az elejétől fogva nem úgy pörögnek ebben a suliban a dolgok, mint ahogy kellene.

De sebaj! Elhatároztuk pár "osztálytárssal", hogy bemegyünk Győr belváraosába, és lemeózunk egy-két (végül csak egy lett belőle) cukrászdát. Ha már eljöttünk, legyen már valami értelme is.

Így keveredtünk a Matias étterem és kávéházba. Kívülről is látszott, hogy nagyon elegáns, igazán modern. Megfogott, hogy már a kirakatban is messziről láthatóak a csodaszép, különleges tortaköltemények, amik dekorációként funkcionálnak, vitrinekben vannak. Aztán, az kérdés, hogy valóban tudnak -e olyan csodákat készíteni, ha arra kerül a sor, hogy az ember rendel tőlük. De ez csak az én gonosz gondolatom. :)

A hűtőputokban érdekesebbnél érdekesebb, modern design fogadott bennünket. A kis desszereteket pici aranytálcán heylezték el, ami nekem nagyon szimpi volt. Meg is jegyeztem magamban, hogy múltkor pont ilyet szerettem volna venni Tatán, a nagykerben. :)

Leültünk, és kihozták egyenként a megrendelt desszerteket. Első körben majdnem mindenki megkapta azt, amit kért- kivéve engem. :) Persze, hiszen nem is lennék Kricky, ha nem így lenne. Mondtam is a többieknek, hogy biztos olyan fejem van, ami miatt direkt kötözködni kell velem. :D Nem volt túl kedves a kiszolgálás...mikor szóltam, hogy az én deszzertem nem érkezett meg, az egyik felszólgálólány csak egy "nem én vettem fel a rendelést" nyögött oda, és továbbviharzott, szemkontaktus nélkül.
Sajnos ez elég sok helyen probléma. agyonüti az esetlegesen nagyon finom ételeket is, hiszen nem szívesen megy vissza az ember egy olyan helyre, ahol a személyzet nem nyalja ki a hátsó felünket... Legalábbis én. :)

Készítettem is egy kis feljegyzést ott, helyben, hogy kinek, milyen véleménye volt az elfogyasztott süteményről.

Íme a végeredmény:
Direkt nem írom, ki melyik sütit ette, mert pocsék a névmemóriám, így nem is tudom mindenki nevét. :)

Epres tégla: minden oké volt vele, finom volt, a gyümölcs is friss.

Tiramisu Musse: nem volt igazán kávé íze. Legalábbis, aki kóstolta, azt mondta, ő sokkal kávésabbra szokta csinálni a tiramisut. :)

 Epres joghurtos tortaszelet: egyik eper meg volt benne erjedve, de amúgy jó volt. a piskóta finom, friss.

 Lila akác: ezt ettem én. :) Nagyon finom íze volt, és tetszett a formája. a gyümölcs friss volt rajta. Belül pedig a meglepatés nagyon tetszett.

Csoki Musse: kicsit tömény, de finom. Jó csminőségű csokiból készült, érződött rajta.

Matias krémes: csokikrém, sárgakrém, tészta, tejszín, cukormáz. A soki ebből inkább kakaópor, száraz, és kicsit kemény a krém.
Szilvás lepény: finom, de fogyasztója szeint nem volt friss.


Egy nagyon-nagyon stílusos dolgot láttam, miközben ettünk. Sorra hozták ki egy külső látvány hűtőszekrénybe a tortákat a cukrászok. Csodaszép, és egyedi torták voltak, pedig csak egyszerű dobos, csokis, meg hasonlók voltak felsorakoztatva.
A dovos torta tetejére absztrakt cukordíszt tettek, a már megszokott külső mellé, a csokitorta pedig arannyal volt lefújva, csodaszép csillogást biztosítva neki.

A leírtak persze csak vélemények, az elfogyasztás után. Mindenesetre szívesen próbálnék ki még más cukit is Győrben, nem csak ezt az egyet.

Torták fiú gyerekeknek

Hogy én milyen baromi hanyag tudok lenni... már ami a fényképezést illeti. Nem is igazán tudom, hogy megérdemelnék -e egy normális masinát. :)
Olyan ritkán van időm, hogy előkészülve lefotózzam a készített tortát, hogy legutóbb, egy Jimmy Neutron tortát készítettem, és még csak le sem fotóztam. Vagyis de, egy képen,  kb. 100 méterre levő kis pontban látszik, hogy, ja AZ volt a torta... :S kicsit elfuserált vagyok, de igyekszem nagyon gyorsan helyrejönni, mert már kezdem pocsék blogger módjára írni a bejegyzéseim.

Mondanom sem kell, hogy általában véve átlagban csak 3 x szokatm újra szerkeszteni, amit íroki, mert minden második szót félreütöm. Talán az időjárás teszi... mint amikor mindent erre fogunk, mikor nyűgös a gyerek... :D jah.. azért nyűgös, mert hideg lesz... azért, mert meleg... vagy mert nem aludt... ugyan ez nálam is. Vagy mit is akartam írni? na mindegy, nem is tudom, hogyan keveredtem most ide, és kijönni sem tudok belőle úgy, mintha egy halál jó fej csaj volnék, poénokkal sziporkázva...

Naszóval. Van egy kis elmaradásom tortaügyileg. Ezeket a tortákat már jó rég csináltam, kábé 1 hónapja. Áh, nincs kedvem megnézni a naptárat. Lehet, hogy nincs annyi ideje... Ja de, 5-ére csináltam. Apósnak is akkor van a szülinapja.
Két, nagyon jó jó barátnőm kisfia pont egy napon született, 1 év különbséggel. Az apósom meg jó pár évvel azelőtt... :)

Szóval május 5-én hármas szülinap van mindig. :) Legalábbis 4 éve.
Levikének az oviba készítettem ezt a csokis villáskulcsot. Mert ugye, ez a jele. :) Áh, nem szerel ám sokat. :)))

Szürkére gyúrtam a masszát, majd ezüst lüszter port alkoholban oldva festettem a felületet ilyen széppé.

A másik torta egy BATMAN torta volt. Eperkrémmel, és eperpudinggal váltakozva. Szerintem nagyon finom lett.
Ez lett Bencéé. Határozott 5 éves kisrrác találta ki, hogy batman legyen és epres. :) Ja, és hogy a jó nagy  köpenye lobogjon. :) Próbáltam mindent teljesíteni. Hát ilyen lett:

És hogy az apósom tortáját lefotóztam -e? Dehogyis. :D na, ez vagyok én. Szétcsúszott művészember. :)

Esküvői torta

Engem ért a megtiszteltetés, hogy barátnőmnek, Csucsukának a legszebb napjára elkészíthetem az esküvői tortájukat.

Mindig nagy dolog egy esküvői torta elkészítése, hiszen igazából az est megkoronázásaként van jelen az esemény során.
Éppen ezért dupla nyomás ez, egy tortakészítő részére, hiszen ilyenkor méginkább fontos, hogy finom legyen. A szépség ha nem is másodlagos, de számomra az, hogy elégedettek legyenek a vendégek, létfontosságú.

Mindig is azon a vonalon próbáltam (és próbálok) haladni, hogy legyen extra finom, és külsőre még extra különleges is. :) Mert valljuk be, a cukrászdák dömping üzemében kevés esély van arra, hogy idejük -és kapacitásuk legyen erre. No és persze nem beszélve arról, hogy legtöbb cukrászda nem tartja túl gazdaságosnak.
De nekem eltökélt szándékom, és hiszem, hogy az emberek igényesek, és akarják a jót. Így majd egyszer, talán... valamikor... megvalósulhatnak az én álmaim is.

No de térjünk vissza ahhoz, hogy esküvői tortát készítettem.

Legelőször kivágattam egy bútorossal farost lemezből egy 38 cm-es kört. Azt bevontam ragasztós fóliával, majd a szélét megdíszítettem selyem szalaggal. Ez volt az egész torta talpazata. Fontos volt, hogy jó erős legyen, hiszen nagyon sok kilót kellett elbírnia.

Május (péntek) 13-ára kellett a tortát megcsinálnom. 3 emeletes, 70 szeletes, plusz 2 másik torta. Ez volt a feladat.
Ja, és hogy a virágok rózsaszínűek, a levelek zöldek legyenek.
A zöld levelektől egyáltalán nem voltam oda, hiszen az én fejemben nem így szerepelt a torta, és nehezen, de sikerült meggyőzni, hogy megcsináljam így. :))) És mit mondjak, a a végeredmény nem is volt olyan rossz, mint gondoltam.

A 3 emelet alsó szintje óriás piskótából készült, kakaós piskótával, csokis töltelékkel. Az volt 35 szeletes, majd a következő vaníliás, ami 24 szeletes, és a végén a 16 szeletes túrós-barackos. Nem volt egyszerű megsütni...  :)

A nagy sütés közben még arra sem volt időm, hogy nomrálisan lefotózzam a fázisokat. Csak egy-kettőt kattintottam.

Összesen 23 virág került a tortára. Volt köztük sima rózsa, és bazsarózsa is. Direkt jól néz ki szerintem, hogy különböző méretűek lettek. Természetesen mindet kézzel készítettem. (jó sokáig... :) Lüszter porral adtam nekik elegáns csillogást.

A három emeletet úgy állítottam össze, hogy minden emelet egy vastagabb arany tálcra lett téve, és alatta vastag, fekete szívószálakkal támasztottam ki.
Teljesen jól megtartotta így magát,  nem nyomták egymást össze az emeletek

A legizgalmasabb rész pedig az volt, hogy el kellett vinnünk az összeállított tortát Budapestre. Összesen több, mint 100 km-t kellett így utaztatnunk... Teljes ideg összeomlásban szállítottuk, de végül épségben odaért. :)
éppen ezért... szerintetek lefotóztam normálisan???? Nem hittem el, hogy csak a telefonommal készítettem egy képet... ilyen is csak egy izgalomban levő tortakészítő csinál. :)))
Éljen az ifjú pááár! :)

A díjátadó

Az online cukrász verseny díjátadóján megkaptam végre a csodaszép arany "nyakláncomat", és az ezüstöt is. :)
Az átadóra a Zila kávéházban került sor.

Nagyon nagy élmény volt találkozni a versenytársakkal, és különösen jó érzés volt fogadni a gratulációkat. Még soha életemben nem kaptam arany érmet, pláne nem voltam még soha ilyen izgalomban.
Ezzel a tortámmal nyertem a versenyen aranyérmet:

Ezzel a tragant szoborral pedig ezüstöt:

Képek a díjátadóról:
Férjem, és a srácok is jelen voltak egy darabig... amíg meg nem unták a dolgot... megsúgom, elég hamar. :( így elmentek inkább játékot vásárolni. Dávidúron látszik is a nagy lelkesedés. :))

 Érmekkel a nyakamban, egy idióta vigyorral az arcomon. :):

Sok új tortás társsal ismerkedtem meg, és olyan jó volt látni a "régieket" is!
Megkaptam a hőn áhított Zila tortaformát is!
Hétvégén készítettem is egy csodás epres tortát benne. :))

A lénygete meg majdnem elfelejtettem leírni. Azt, hogy szervezkedtünk jó páran Lenke háta mögött (fórumosok), és megajándékoztuk őt egy air brush-al, a születésnapjára. :) Csodás ez a csapat, nagyon boldog vagyok, hogy köztük lehetek!
További képek a díjátadóról megtekinthetők Lenke galériájában: ITT.

Air Brush

Rengeteg levelet kaptam az air brush technikával kapcsolatban. A facebookon is azt szerettétek volna a legtöbben, ha erről írok.

Életemben először Debbideoescakes tortáinál láttam, hogy tortáit Air brush-al, vagyis festékszóróval fújja le. Ő az én kedvencem, példaképem.
Neki amúgy is van egy jellegzetes stílusa. Minden tortája gyönyörűen csillog. Gondolom, lakkal fújja le őket. De ezt mondjuk, csak gondolom.

Tortái megtekinthetők ITT.

Körülbelül egy évvel ezelőtt kaptam meg anyósoméktól a festékszórómat. Akkor még itthon, Magyarországon még szinte senkivel nem találkoztam, aki ezt a technikát alkalmazta.
Az enyém (sem) kifejezetten tortákhoz való, de ha steril, igazából nem is muszáj, hogy ahhoz való legyen.

Aztán Lenke fórumáról összejöttünk páran egy közös tortázás és karamellezés erejéig, ahol egy fóka tortát fújtam le. Akkor, azt hiszem, rengetegen szerettek bele ebbe a műfajba, és azóta azt tapasztaltam, hogy megsokszorozódott az air brush készülékek eladási száma. :)

Mikor az enyémet megkaptam, semmi fogalmam nem volt arról, milyet kell, hogy vegyek, mire kell figyelnem.
Így azt hiszem, sok értelme nincs is, ha leírom az én gépem technikai adatait, mivel most már kicsit mást vennék.

Az air brush készülék két részből áll. egy kompresszorból (ami drágább. kb. 20,000 Ft), és egy festékszóró pisztolyból (kb. 12,000 Ft)
A kompresszor sűríti a levegőt, így igazából egyszerű nyelven fogalmazva, ez a gépezet hajtja a "motort".
Erre kell rácsatlakoztatni a festékszóró pisztolyt.
Íme egy kép egy fajta kompresszorról (nekem nem ilyen van, a kép: INNEN)

Az elsődleges gondom az én kompresszorommal az, hogy elég erősen fújja a levegőt, és nincs rajta nyomás szabályozó.
Mivel van olyan, hogy nem kéne olyan erősen fújni egy tortánál a levegőt, de én ezt szabályozni nem tudom.

Ezért vásárlásnál egy fontos szempont szerintem, hogy a kompresszor nyomásszabályozóval legyen ellátva (pl. a fenti képen).

A festékszóró pisztolyból lehet több fajtát is venni. Én inkább a felső tartályos verziót ajánlom. Nekem olyanom van, aminek a tartálya le is csavarható. Szeretem, mert mikor mondjuk alulról fújok vele, állíthatom a szögét.
A készletben van hozzá egy alsó tartályos, nagyobb űrtartalmú tégely is, de azt nem próbáltam még.

A szike nem a készülék tartozéka... :)

Műszaki adatok:
ST/AT-13SB Pneumatikus mini festékszóró

• Levegőfogyasztás: 150 L/perc
• Javasolt kompresszor: 2 LE
• Működési nyomás: 15-50 psi/ 1-3,5 bar
• csatlakozó: 1/4"
• Fúvóka átmérő: 0,3mm (a lüszter, vagy csillogós festékek kifújásához min. 0,8mm-es ajánlott)
• Tartály: 7cm3

 Milyen festéket használhatunk hozzá?

• Én leginkább, a Sőregi honlapján található, kifejezetten festékszóróhoz ajánlott folyékony ételfestéket ajánlom (Kroma Kolors). Választékok megtekinthetők ITT. 
• Nem muszáj szerintem megvenni a létező összes színt, hiszen sok szín kikeverhető.
• Használhatunk még por ételfestéket is, megfelelő arányban felhigítva forró vízben. 10 ml vízhez kb. 1 g porfesték.
• zselés ételfestéket használnak többen is, de nekem egyáltalán nem vált be. Ezt is vízben szokták felhigítani.

Minden új szín használata előtt öntsük ki a tartályban maradt festéket (ezért érdemes csak éppen annyit bele tölteni, amennyi szükséges), majd egy papírtörlőre fújjunk próbát, hogy a festékszóróban maradt festék másik szín eltávozzon.

Karbantartás és tisztítás:
A legfontosabb dolog mindig a festékszóró pisztoly tisztítása! Tökéletesen el lehet rontani, ha nem mossuk ki rendesen, és beleszárad a festék.

Először is, öntsük ki a megmaradt festéket a tartályból, majd töltsük meg kis vízzel. Ezt a vizet fújjuk át, így a levegő visszaáramlik a fúvókába, így kitisztítva a festékszóróban maradt festéket.
Minden esetben a tartály kupakját levéve hagyjuk kiszáradni.

És hogy hol vásároljunk?
Aki ért hozzá, az megveheti különböző OBI-ban vagy hasonló üzletben is, de kifejezetten ajánlom Pap Lacit, akit kérdésekkel is bombázhattok, nagyon készségesen válaszol.
Szokott ingyenes bemutatót is tartani a festékszóróval kapcsolatban.

Ő sem kifejezetten tortákhoz való gépet árul, de mint ezt írtam, igazából ezeket a gépeket tökéletesen használhatjuk tortákhoz.

Pap Laci honlapja: ITT.
Honlapján rengeteg érdekes, és hasznos információt találtok a festékszóróval és kompresszorral, valamint a használatukkal kapcsolatban.

Néhány torta, amiket festékszóróval fújtam:
Ez volt az első (béna) próbálkozás:

 Majd egy kéz:

 És az egyik kedvencem:

 A mindig favorit kutyuska:

 És íme az élő példa arra egy ecset- kontra airbrush használatra tortához: Szerintem lásztik a különbség:

 hát igen... ezeket a tortákat "begyúrt" színnel soha nem tudtam volna elkészíteni. És nem utolsó szempont az sem, hogy így a torta felületére kerül a festék, ami sokkal kevesebb, mintha belegyúrnánk a masszába azt. :)
A képek magukért beszélnek, nemde? :)))

Remélem, érdekes volt ez a kis bejegyzésem.
Sok sikert a tortázáshoz mindenkinek! :)

Rajz

Nagyon elhanyagolom a blogom, de egyszerűen nincs időm rá... ne haragudjatok érte...

Rengeteg dolgot kéne megírnom. például a díjátadót, a torta átadásom Krisztának, és a fotókat...az új tortáimat, az esküvői tortámat... :S na, majd lassan, sorjában talán.

Addig is egy új dolog... Nagyon rég, kábé 15 éve nem rajzoltam már. Nagyon hiányzott. Főleg, hogy a Kockart oldalára tévedve tátott szájjal nézem a többiek rajzait. Érdemes ellátogatni, mert csodás alkotások vannak ott.

Szóval, most megpróbálkoztam ezzel. Fekete papírra fehér ceruzával, fehér zselés tollal és fehér porkrétával rajzoltam. Van mit tanulni, de azért most ez nekem is tetszik. :)

Charlotte torta készítése

Charlotte tortát nagyon rég óta szerettem volna készíteni.
Mióta járok cukrászdába gyakorlatra dolgozni, nagyon sok apró trükköt sikerült ellesnem, amit szívesen megosztok Veletek!

Először is, egy tévhit a piskótatekerccsel kapcsolatban, amit anyukánktól tanulhattunk oly sokan.
A tévhit pedig az, hogy a piskótatekercshez a piskótát még meleg állapotban konyharuhába kell csavarni!

Meglepődtem, hogy egy nagy tepsiben sült piskótát milyen gyönyörűen fel lehet göngyölni mindenféle törés nélkül. Tibi ( egy kedves cukrász a munkahelyen) felvilágosított, hogy ugyan, miért kéne konyharuhába göngyölnünk?? :)
A titka a tökéletes piskótatekercsnek: puhára sütött piskóta(nem túlsütött!-mert kemény lesz és akkor törik), és egy kis trükk, hogy ne legyen "lyukas" a tekercsünk:

Mielőtt feltekernénk a piskótánkat, lekenjük lekvárral. (na persze...) ezután egy vékonyabb csíkot vágunk az egyik (hosszabb)végéből, ezt ráhelyezzük a tetejére, ahonnan levágtuk, és ezzel tekerjük szorosan össze. Az összetekerést érdemes a leszedett sütőaprral végezni, majd a végén ezzel összetekerni, és így mehet végén a hűtőbe.

Charlotte:
Egy kerek tálat béleljünk ki frissen tartó fóliával.

A hűtőből vegyük elő a piskótatekercset, és vágjuk fel kis szeletekre.

Helyezzük szépen a tálba. Láthatjuk, hogy lesznek kis rések.

Ezt a cukiban is úgy küszöbölik ki, hogy ne legyen rés, amin a krém kilátszik, hogy kicsike piskóta darabokat odaragasztgatnak, beletömködnek a lyukak helyére.

Ezután mehet bele a krém (én éppen eperkrémet használtam), majd végén egy kerek piskótalap.
Mindezt betesszük a hűtőbe teljes dermedésig.
Érdemes olyan krémet használni, ami fejre fordítás után nem folyik szét. Vagy keverjünk a krémbe egy kis zselatint a jó tartás érdekében.

A torta kifordítását úgy végezzük el, hogy a tál tetejére tegyük a tortatálcát (vagy tányért-attól függően, min szeretnénk tálalni), majd határozott mozdulattal, a tálcát a tenyerünkkkel hozzátámasztva a tortához- megfordítjuk.
Végül levesszük a a fóliát, és dekorálhatjuk is a tortát.
A végső torta amúgy kicsit csalóka, ugyanis ez a torta nem az előbbiekben lefotózott formában készült. Pedig az kerekebb és szebb végeredményt mutatott...
:S de ugye azt nem fotóztam le. Llyen az én formám. :) de a lényeg, remélem látszik. 

Táska torta készítése fotókkal/ Hogyan készült a díjnyertes tortám

Így készült... :)

A fotókért köszönet Podinak, drága testvéremnek!